Az egyesület és az alapítvány az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg kötles létesítő okiratát felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. Pl. ha székhelyváltozás, névváltozás történik, a szervezeti rendszer átalakításra kerül stb. akkor - mivel ez érinti az alapító okiratot - az áttérést is meg kell ejteni.

2016. március 15. napját követően egyesület és alapítvány csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. Ha a változásbejegyzési kérelem nem is kerül e határidőig benyújtásra, a döntéshozó szervnek legalább a határozatot meg kell hoznia.

Igen és általában erre a bíróság fel is hívja a szervezetet. A módosítás oka, hogy a létesítő okirat nem lehet megtévesztő tartalmú, tehát a közhasznú szervezeti minősítésre való utalásokat ki kell venni, ami azonban nem jelenti, hogy ne kerülhetnének megjelölésre közhasznú tevékenységek.

A tapasztalatok szerint a korábban készült alapszabályok módosításra szorulnak leginkább, azért:
- mert nem tartalmazzák a közhasznú tevékenységek alapjául szolgáló közfeladatokat előíró jogszabályhelyek megjelölését;
- mert a tagfelvétel és a tagsági jogviszony megszüntetése körében az új Ptk-val ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak;
- mert nem tartalmazzák a tag kizárására vonatkozó részletes szabályokat;
- mert azokban a költségvetés elfogadása nem a döntéshozó szerv hatásköre;
- mert a vezető tisztségviselők képviseleti jogával kapcsolatban a jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak;
- mert a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére és visszahívására vonatkozóan a jogszabályokkal ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak;
- mert a minősített döntéshozatali szabályok ellentétesek a hatályos jogszabályokkal.

Igen, de Ptk. nem mondja meg, hogy mely esetekben. Csupán az alábbi korlátot támasztja: nem lehet eltérni a jogszabályi rendelkezésektől, ha "az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza."

Ezen jogszabályhely értelmezésére a gyakorlat nem szilárdult meg, kialakulófélben van. Kiindulási pontként tehát marad az eddigi tapasztalat, a józan ész és a szigorúság a jogszabályi követelmények érvényesítésére.

A tagnyilvántartás vezetése az új Ptk. szerint a vezető tisztségviselő (elnök) feladata és felelőssége. Fontos, hogy az naprakész legyen, mert bizonyos határozatok meghozatala esetében a határozatképességet a tagok számához viszonyítja az új Ptk.

Célszerű tehát e szempontból valamilyen módot találni az inaktív tagok tagsági viszonyának megszűnésére (pl. az ő lemondásukkal vagy törlésükkel még a régi szabályok szerint, ha nem fizetnek tagdíjat).