Egyesület és szakszervezet alapszabályának módosítása az új Ptk. alapján

• 

Részletek

Írta: Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd

Amennyiben alapszabályát megküldi email-címünkre, válaszunkban röviden jelezzük, hogy szükséges-e a módosítás, egyben tájékoztatjuk eljárási díjainkról.

Az új Polgári törvénykönyv hatályba lépésével az egyesületeknek és különös formáinak, pl. a szakszervezeteknek is módosítaniuk kell alapszabályukat, amennyiben az az új Ptk.-val össze nem egyeztethető rendelkezéseket tartalmaz. A gyakorlatban melyek a főbb változások, mit és hogyan kell módosítani? Összefoglaló.

Módosítási kényszer

Az új Ptk. hatályba lépéséről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy a már bejegyzett egyesület az új Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály-módosítással egyidejűleg köteles az alapszabály mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. szabályainak. Egyesület vagy szakszervezet 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet.

Megfelel-e az új Ptk. rendelkezéseinek alapszabályunk?

Az alapszabály és az új Ptk. összhangja valamennyi esetben konkrét vizsgálatot igényel. Erősen vélelmezhető azonban, hogy az alapszabály módosításra szorul, ha például:

– a döntéshozó szerv (így hívja az új Ptk. általános jelleggel az egyesület legfőbb szervét: közgyűlés, taggyűlés, kongresszus) összehívása nem évente történik;
– a tag felvételéről nem a döntéshozó szerv, vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az ügyvezetés dönt;
– a döntéshozó szerv összehívására nem az ügyvezetés jogosult;
– nem kerülnek az alapszabályban meghatározásra a tagokra, vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok;
– nem kerülnek az alapszabályban meghatározásra a jogszabályt, az alapszabályt, az egyesületi határozatot vagy az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályai;
– nem kerülnek az alapszabályban meghatározásra az egyesület döntéshozó szerve összehívásának és lebonyolításának, az ülés helye meghatározásának, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak a szabályai vagy a szavazati jog gyakorlásának feltételei;
– nem kerülnek az alapszabályban meghatározásra a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai;
– ha a vezető tisztségviselőt nem a döntéshozó szerv választja;
– ha az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbségétől alacsonyabb elfogadási küszöböt határoz meg a határozathozatalhoz.

Az alapszabály módosítása

Az alapszabály-módosítás előkészítése során a kiindulási pontot minden esetben a fennálló és működő gyakorlat kell, hogy képezze. Számos esetben előfordul, hogy a gyakorlatban az alapszabályban leírtak nem, vagy nem teljes egészében érvényesülnek. Az új Ptk-nak történő megfeleltetés jó alkalom arra, hogy az alapszabályt a tényleges működéshez igazítsák a tagok úgy, hogy egyben az új jogszabályi követelményeknek is megfeleljen. E két kiindulási pont mellé érdemes azon is elgondolkodni, hogy a jövőben hogyan tehetjük még hatékonyabbá a szervezet működését, illetőleg melyek azok az alapszabályt is érintő szervezeti megoldások, amelyeken változtatni kívánnak. Nagyobb szervezetek esetében ez együtt járhat munkabizottság felállításával, amely szabályozási alternatívákat dolgozhat ki és tárhat döntésre a legfőbb szerv elé.

Ebben a körben célszerű újragondolni egyebek mellett különösen az alábbiakat:

– a tagok jogait; felvételének, nyilvántartásának menetét;
– a tagok működési kereteit (pl. alapszervezetek, tagozatok);
– a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek további sorsát;
– a szervezeti felépítés egészét. Itt az új Ptk. alapvetően azt kívánja meg, hogy mindenképpen legyen egy döntéshozó szerv és legyen ügyvezetés (azaz ügyvezető vagy elnökség). Mindezeken kívül egyéb szervek is létrehozhatóak, figyelni kell azonban arra, hogy a jogszabály által előírt hatásköröket a döntéshozó szervtől vagy az ügyvezetéstől ne kerüljenek elvonásra;
– amennyiben a tagok nagy száma miatt a döntéshozó szerv küldöttekből áll, úgy a küldöttválasztás módját, gyakoriságát, ha szükséges komplett választási szabályzatnak az alapszabályban való megjelenítésével;
– a döntéshozó szerv hatásköreit, figyelemmel arra, hogy 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. nem tartalmazza bizonyos hatáskörök átruházására vonatkozó, megengedő szabályt;
- az ügyvezetés hatásköreinek meghatározását, különösen, hogy az új Ptk. előírása szerint a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Az új Ptk. a hatásköröket egyébként maga is pontosan meghatározza;
– szükséges-e felügyelőbizottság választása, melynek kötelező eseteiről az új Ptk. rendelkezik (100 tag fölött vagy ha a tagoknak több, mint fele nem természetes személy). Fontos tudni, hogy az alapszabályokban írt számvizsgáló bizottságok nem elégségesek, a felügyelőbizottságok új Ptk-beli szabályai szélesebb hatáskört biztosítanak, melyek az alapszabályban rendezendőek;
– a vezető tisztségviselő vagy vezető tisztségviselők jogállását. E körben az új Ptk. ügyvezetőről vagy elnökségről rendelkezik. A jogszabályi rendelkezés, hogy az elnökség három fős, elnökét tagjai közül választja. A vezető tisztségviselők mandátuma öt évben került maximálásra, amennyiben arról rendelkezik az alapszabály. Ha viszont nem rendelkezik, akkor a mandátum két évre szól.
– az etikai-fegyelmi vétség (alapszabállyal vagy egyesületi határozatokkal ellentétes tagi magatartás) során alkalmazandó eljárásokat, szankciókat.

A jogszabályi változások fényében célszerű tehát olyan szervezeti megoldásokat kidolgozni, amelyek hosszú évekre, akár évtizedekre is alapját képezhetik az egyesület vagy szakszervezet működésének.