Vezetékjog bejegyzése

Egy ideje új jelenség, hogy a hálózati engedélyesek ingatlanunkra vezetékjogot jegyeztetnek be. A legtöbb esetben az érintett ingatlanok tulajdonosai a földhivatalok határozatából ismerhetik meg az ingatlanukat terhelő bejegyzést, holott valójában az már csak az eljárás legutolsó fázisát jelenti. Hogyan történhet mindez és mit tehetünk?

Mit jelent a vezetékjog és milyen kötelezettségekkel jár?

A vezetékjogról, fő szabályként, a villamosenergiáról szóló törvény rendelkezik. Eszerint közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére Hatóság vezetékjogot abban az esetben engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

A jogszabály a fentiektől eltérő esetként írja le, hogy az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére a beruházó vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

Látható, hogy elviekben e főszabály kijelöli a vezetékjog korlátait is, amennyiben a szolgáltatónak (pontosabban a hálózati engedélyesnek) meg kell tudnia jelölni, hogy az a hálózat fejlesztése érdekében szükséges. Fontosabb korlát az ingatlantulajdonosok szempontjából, hogy az ingatlan használatát a vezetékjog lényegesen nem akadályozhatja.

A vezetékjog tartalma: tilalmak és korlátozások

A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon föld alatti és feletti vezetéket helyezhet el, tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést építhet, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést építhet, a közcélú hálózat mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a vezetékjog a hálózati engedélyesnek rendkívül széles jogosítványokat ad a tulajdonos jogai rovására.

A vezetékjoggal kapcsolatos fenti jogosítványokat miniszteri rendelet tovább szélesíti, amennyiben lehetővé teszi a hálózat tartószerkezetén, egyéb létesítményein azokhoz nem tartozó más szerkezetet elhelyezzenek, mégpedig a vezetékjog kötelezettjének hozzájárulása nélkül.

A vezetékjog biztonsági övezete a vezeték feszültsége alapján kerül meghatározásra a vezeték alatti területen, a vezeték mindkét oldalán. Az övezet terjedelme 1-35 kV feszültségszintnél 5 m, belterületen 2,5 m; 500 kV-ot meghaladó feszültségszint fölött azonban már 40 m.

A légvezeték biztonsági övezetében számos tevékenység tilos, így például nem szabad:
- állványzatot, tartószerkezetet létesíteni;
- nem éghető anyagokat 2 métert meghaladó magasságban tárolni és felhalmozni;
- járművet üzemanyaggal feltölteni;
- 4 métert meghaladóan futónövényt termeszteni;
- 3 méternél magasabb kerítést létesíteni;
- a vezeték oszlopára felmászni.
Feszültségtől függő további tilalmak és korlátozások vonatkoznak azonban például az öntözőberendezések vízsugara, illetőleg a gyümölcsfák magassága, továbbá tereprendezés (terepszint megemelése) tekintetében is.

A tulajdonos beleegyezése és kártérítés

1. Az újonnan létesített villamoshálózat esetén a fő szabály, hogy az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának vagy használójának köteles megtéríteni, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően. A tulajdonos kifejezett hozzájárulása a vezetékjog alapításához nem szükséges, de az érintett ingatlan tulajdonosa mindenképpen kártalanításra jogosult.
A kártalanítás mértéke vonatkozásában a feleknek meg kell állapodniuk. Megállapodás hiányában az ingatlan tulajdonosa további igényét bírósági eljárásban érvényesítheti. Ezen kívül az engedélyeztetést előkészítő eljárás során vizsgálni kell a terület- és településrendezési tervekkel való összhangot, valamint figyelemmel kell lenni az ingatlantulajdonos ingatlanát érintő - okirattal, különösen elvi építési engedéllyel vagy építési engedéllyel igazolt - középtávú terveire.


2. Sajnálatos módon a törvény a már korábban, legalább tíz éve létező vezetékekre kért vezetékjog bejegyzésénél kártalanítás megfizetését nem teszi kötelezővé, sőt kifejezetten eltér a fenti főszabálytól, amikor úgy rendelkezik, hogy a vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

A vezetékjog bejegyzésére vonatkozó eljárás

A legalább tíz éve létező vezetékekre vonatkozó vezetékjog bejegyzése kapcsán speciális építéshatósági eljárásról beszélünk, amely eljárásban az eljáró hatóság a Kormányhivatalok Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága.

Az eljárás határideje két hónap és az érintett ingatlanok tulajdonosai ügyfélnek minősülnek, tehát jogosultak az eljárás irataiba betekinteni. Kérhetik a hatóság tájékoztatását az ügyben, nem szabályszerű eljárás nyomán jogosulttá válhatnak esetleges káruk megtérítésére. Jogosultak nyilatkozattételre, az iratokba való betekintésre, és egyéb ügyféljogokra, így kérhető például az eljárás során helyszíni szemle.

Mindezen jogok azonban a legalább tíz éve létező vezetékek vonatkozásában azért nem érnek sokat, mert az egész eljárásról a legtöbb esetben az ügyfél ingatlantulajdonosok nem értesülnek. Ennek oka, hogy a hatóság az eljárásról, az ügyfelek számára tekintettel, hirdetményi úton ad tájékoztatást, és bár a hirdetmények elektronikus úton szabadon hozzáférhetőek, érthető módon keveseknek jut eszébe, hogy rendszeres időközönként azokat ellenőrizzék.

Mit lehet tenni?

Amennyiben a vezetékjog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot a kezünkbe vettük, úgy lehetőség van azzal szemben fellebbezésre. A gyakorlat szerint a fellebbezés elutasításra kerül, miután az ingatlan-nyilvántartási hatóság érdemben az építési hatóság döntését nem bírálhatja felül. Amennyiben tehát a megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága az alakilag megfelelő kérelmet és a megfelelő mellékleteket beadta a földhivatalhoz, úgy a fellebbezés sikeres elbírálására kevés az esély.

Az építéshatósági határozat viszont ekkorra már jogerős (másrészt pedig az ingatlanok számából kiindulva kerül megállapításra a fellebbezési illeték, amely az esetek jó részében több százezer forint összegű), tehát csak rendkívüli jogorvoslatra van legfeljebb lehetőség, amely a közigazgatási eljárás szabályai szerinti újrafelvételi eljárást jelenti. Ennek feltétele, hogy az érintett ügyfélnek  a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A kérelem a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül nyújtható be.

Minden ilyen esetben érdemes azonban utólagos tájékoztatást kérni mind a hálózati engedélyestől, mind a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságtól. Az utólagos tájékoztatás kérése irányulhat elsősorban az eljárásban felhasznált dokumentumok szolgáltatására (vázrajz, helyszínrajz, területkimutatás) és a vezetékjog terjedelmére.

További kérdései esetén állunk rendelkezésére.

DSC_0018-11.jpg

DR. BAJUSZ GERGELY | ÜGYVÉD
ADÓJOGI SZAKJOGÁSZ
Tel: +36 30 652 1553


DR. DEMETER ANDREA 
| ÜGYVÉD
MUNKAJOGI SZAKJOGÁSZ
Tel: +36 30 653 9395

1149 Budapest, Angol utca 38.
[Róna Office Center irodaház - 311.]
Postacím: 1605 BP. Pf. 111.

Fax: +36 1 700 1658
iroda@bajusz-demeter.hu