Jogorvoslat a fegyelmi határozattal szemben

Az államigazgatási szerv fegyelmi határozatával szemben a kormánytisztviselők jogorvoslat eszköze a közszolgálati panasz, amely a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz nyújtható be. A fegyelmi határozat a bíróság előtt tehát közvetlenül nem támadható meg, a Döntőbizottság döntése azonban a bíróság előtt megtámadható. 
A köztisztviselők a fegyelmi határozattal szemben közvetlenül fordulhatnak a bírósághoz.


1. Közszolgálati panasz benyújtása és a Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása

Az államigazgatási szerv fegyelmi eljárásban hozott határozatát a kormányzati tisztviselő a Kormánytisztviselői Döntőbizottság előtt közszolgálati panasszal támadhatja meg. A közszolgálati panaszt a megfelelő formai és tartalmi követelmények megtartásával a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Döntőbizottsághoz benyújtani.

A Döntöbizottság iratokat kérhet be a panaszostól, illetve a munkáltatótól; meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót; tanút hallgathat meg; szakértőt kérhet fel; egyéb, a panasz kivizsgálásához szükséges cselekményeket végezhet. Az eljárásban a panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat.

A Döntőbizottság eljárása során gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessenek és azokkal kapcsolatban álláspontjukat kifejthessék. A panaszos a közszolgálati panaszát a Döntőbizottság határozatának meghozataláig visszavonhatja. A közszolgálati panasz visszavonása esetén a Döntőbizottság az eljárást megszünteti.

A panaszt a Döntőbizottság annak kézhezvételétől számított hatvan napon belül indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban közli. Ezt a határidőt indokolt esetben a  Döntőbizottság egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthatja.
A határozat rendelkező részének világosan tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését. A rendelkező részben kell tájékoztatást adni arról is, hogy a Döntőbizottság határozata ellen az abban érintettek harminc napon belül keresettel fordulhatnak a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.
Az indokolásnak tartalmaznia kell különösen: a panasz lényegét; az eljárás eredményét és mindazokat a körülményeket, tényeket, amelyeket a Döntőbizottság határozatának meghozatalánál figyelembe vett; az alkalmazásra kerülő jogszabályokat.

Ha a Döntőbizottság a panaszt egészben, vagy részben alaposnak találja, a munkáltatót egészben, vagy részben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségeinek, valamint az eljárás miatt kiesett munkaidejére járó illetményének megtérítésére.

A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság csak a panasz egy részéről döntött, vagy nem döntött valamely kérdésben.

2. Bírósági eljárás

A vonatkozó szabályok szerint a kormánytisztviselők csak közvetve fordulhatnak a fegyelmi eljárásban hozott határozattal szemben - a Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül - bírósághoz (az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz). A bíróság vizsgálja a fegyelmi határozat megalapozottságát, a büntetés mértékének arányosságát.

A bíróság a Döntőbizottság határozatát végzéssel teljes egészében hatályon kívül helyezi és a Döntőbizottságot új eljárásra utasítja, ha nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt. Ha a Döntőbizottság a hatáskörét túllépve járt el, vagy hatáskörének hiányát jogszabálysértéssel állapította meg, a határozatot a közigazgatási és munkaügyi bíróság ebben a részében helyezi hatályon kívül.

Az előzőekben meghatározott esetek kivételével a bíróság a Döntőbizottságot nem utasíthatja újabb eljárásra, hanem érdemben dönt, és a megtámadott határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, vagy a keresetet elutasítja. 

Ha a felek között egyezség jött lére, a közigazgatási és munkaügyi bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a határozatot hatályon kívül helyezi.

Amennyiben a bírósági eljárásban igazolást nyer, hogy a hivatalvesztés büntetésre, mint jogviszony megszüntetésre jogellenesen került sor, úgy a bíróság kérelemre és a törvényi feltételek fennállása esetén - így különösen, ha a fegyelmi felelősség nem áll fenn vagy fennáll ugyan, de a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával - elrendelheti a kormánytisztviselő eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását. 

A vonatkozó törvény főszabálya szerint minden esetben meg kell téríteni az elmaradt illetményt és egyéb kárát (levonva azt a részt, amely máshonnan - pl. új munkaviszony létesítésével - megtérült vagy megtérülhetett volna), ha pedig az érintett továbbfoglalkoztatására nem kerül sor, akkor 2-12 havi illetménynek megfelelő összeg megfizetésére kötelezi az államigazgatási szervet a bíróság.

A köztisztviselők a fegyelmi határozattal szemben közvetlenül fordulhatnak a bírósághoz.

Állunk rendelkezésére személyes konzultációval, a munkáltató, a Döntőbizottság előtti peren kívüli képviselet biztosításával, továbbá bírósági peres képviselettel.

Munkaügyi és közszolgálati viták - Gyakori kérdések

A munkaviszony megszüntetését a munkáltatónak írásban kell közölnie. Írásbeli közlés hiányában a munkaviszony nem szűnik meg. Kivétel lehet ez alól, ha azért nem áll a rendelkezésére okirat, mert annak átvételét megtagadta. Ekkor a jogviszony megszüntetését a munkáltató jegyzőkönyvbe foglalja.

A kialakult bírói gyakorlat alapján a szóban kezdeményezett és a másik fél által elfogadott, a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésére irányuló megállapodás a munkaviszony jogszerű megszűnését eredményezi. Amennyiben ezt a munkavállaló saját érdekében állóként önként teljesíti is, e magatartása miatt utóbb jogvédelmet nem igényelhet, illetve utóbb, alaki okból a munkaviszony jogellenes megszüntetésére nem hivatkozhat.

Célszerű lehet tehát ilyen bizonytalan helyzetben abból kiindulni, hogy a munkaviszony fennáll, tehát a munkahelyen a munkaidő kezdetekor meg kell jelenni (rendelkezésre kell állni), szükség esetén pedig írásban kell kérni a munkaidő-beosztást és a feladattal történő ellátást.

A Munka törvénykönyve szerint írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.

A bírói gyakorlat mind az email, mind az sms kapcsán bizonyítást folytat le, tehát azt elismeri, hogy elviekben az ilyen csatornák igénybevétele alkalmas lehet jognyilatkozat közlésére. Az ítéletekből azonban az tűnik ki, hogy mindig a per konkrét körülményei határozzák meg, hogy joghatályos-e (tehát szabályos-e) az ilyen jognyilatkozat közlése vagy sem.

A vonatkozó Kttv. főszabálya szerint a kinevezés tartalmát módosítani csak az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő közös megegyezésével lehet. A törvény a kivételek között kezeli azonban azt az esetet, amikor is az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.

A kormánytisztviselő kérésére ilyen helyzetben akkor kell őt felmenteni, ha az illetménye nem éri el a korábbi illetménye 80%-át.

Fontos tudni azonban, hogy speciális szabályok a fentiektől eltérő rendelkezéseket írnak elő adott esetben a kormánytisztviselő védelmére.

DSC_0018-11.jpg

DR. BAJUSZ GERGELY | ÜGYVÉD
ADÓJOGI SZAKJOGÁSZ
Tel: +36 30 652 1553


DR. DEMETER ANDREA 
| ÜGYVÉD
MUNKAJOGI SZAKJOGÁSZ
Tel: +36 30 653 9395

1149 Budapest, Angol utca 38.
[Róna Office Center irodaház - 311.]
Postacím: 1605 BP. Pf. 111.

Fax: +36 1 700 1658
iroda@bajusz-demeter.hu